- Írta Csorba Kinga
Bevezetés
„Minden szentnek maga felé hajlik a keze!” mondja a közmondás és milyen igaz. Szociális nevelést tanítok a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Liceumban, az V-VIII osztályos diákoknak, ez ihlette írásom témáját.
Pár szót szeretnék szólni a városról illetve az iskolánkról. Székelyhíd város Bihar megye északi részén terül el, a román-magyar határ mellett, 40 km-re Nagyváradtól. Lakosságának száma kb. 12600 fő, ami a város etnikai elosztását illeti, a lakosság 67% magyar-, 25% roma-, 8% román nemzetiségű. A Petőfi Sándor Elméleti Liceum, az Érmellék legnagyobb múltú középiskolája, jogelődje az 1954-ben alapított Székelyhídi Magyartannyelvű Vegyes Középiskola volt. A líceum 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét, ahol jelen pillanatban közel 600, V-XII osztályos diákot oktatunk. Akárcsak a városunk, iskolánk is több nemzetiségű intézmény, ahol magyar, román és roma diákok tanulnak. Leginkább az V-VIII. osztályokban érzékelhető a kulturális sokszínűség.
A 2017-2018 – as tanév újításokat hozott az Ember és társadalom műveltségterületen is, ugyanis az eddigi VII.-VIII. osztályban tanult Polgári nevelés tantárgy helyett, bevezették a Társadalmi nevelés tantárgyat és ezt kiterjesztették a teljes általános iskolai évfolyamra. A Társadalmi nevelés tantárgynév tulajdonképpen egy gyűjtőnév, ugyanis minden évfolyam a társadalmi nevelés egy-egy külön szegmensével ismerkedik a oktatás során. Az V. osztályban az új tantárgy neve Kritikai gondolkodás és a gyermekek jogai, VI. osztályban Interkulturális nevelés, VII. osztályban Demokratikus polgár nevelése, VIII. osztályban Gazdasági-pénzügyi nevelés.
Ezeken belül a VI. osztályban tanulmányozásra kerülő Interkulturális nevelésre szeretnék kitérni, aminek az oktatása ihlette a tanulmányomat is.
A VI. osztályosok számára tervezett Interkulturális nevelés jelenti talán a legnagyobb változást az előző tantervhez képest, ugyanis az interkulturalitás az előző tantervben csak mint alapvető, követendő érték szerepelt.
Az új tanterv előírja a helyes fogalomhasználatot a kulturális diverzitás, kulturális örökség, hazafiasság, multikulturalizmus, interkulturalizmus fogalmainak helyes ismeretét és használatát. Ahhoz, hogy a tanulók az identitás, a másság, a tolerancia terminusait interiorizálják és alkalmazni tudják projektek készítését, problémás helyzetek felvázolását javasolják[1]. A tantárgy igyekszik hangsúlyt fektetni a megfelelő önazonosság megtanulására, illetve más kultúrákra való nyitottságra. A „kulturális empátia” csak úgy alakítható ki, ha problémamegoldó, projekt jellegű tevékenység mentén képzeljük el ezeket a tanórákat. Fontos kihangsúlyozni az ember társas lény mivoltát, de az új tantervben már új köntöst kap a kulturális/interkulturális dimenzió által. Nyilván a tanterv kitér azokra a kulturális elemekre is, amelyek megismerése elengedhetetlen az interkulturális társadalom életében: kulturális identitás és sokféleség, az interkulturális társadalom értékei és elvei, az interkulturális társadalomban élő személy jellemzői, az interkulturális kommunikáció jellegzetességei Ha tanulmányozzuk ezeket a fogalmakat, azt vehetjük észre, hogy a pedagógusra óriási feladat, felelősség hárul, abban, hogy mennyire sikerül toleráns, elfogadó személyeket faragnia a diákokból, akikre nagyon nagy szükség van a sokszínű világunkban. Ezért tartom ezt a tárgyat több szempontból is nagy kihívásnak, először is nem kis feladat egy VI.-os diáknak a kisebbségi, hátrányos közösségek súlyos problémáira reflektálni, megoldási javaslatokat kitalálni, erre vonatkozóan projekteket készíteni, másrészt pedig szociális és állampolgári kompetenciák kialakítani, amit a későbbiekben is a való életben is haszosítani is tud.
Tanulmányom első részében a témával kapcsolatos fogalmakat szeretném tisztázni. A kérdést először elméleti síkon szeretném megközelíteni. Alig van olyan fogalom a szótárakban, lexikonokban, amelynek olyan sok és szerteágazó magyarázata lenne mint a kultúrának. Nap mint nap szembesülünk vele, szorosan kapcsolódik identitásukhoz, nemzetiségünkhöz, mindennapjainkhoz. Egye több vita tárgyát képezi, különböző szemléletek születtek vele kapcsolatban.
A következő részben ki szeretnék térnia multikulturalizmus, interkulturalizmus evolúciójára, feltárni az ok-okozati összefüggéseket. A 21. század a multikulturális társadalmak időszaka. Eddig soha nem látott kulturális pluralizmus részesei vagyunk, a jövő a multikulturális, multietnikus, soknyelvű társadalmaké.
Az utolsó részben az interkulturális nevelés fontosságát szeretném kiemelni. Mivel mindannyian multikulturális társadalmakban élünk nagyon fontos, hogy az oktatásban is prioritást kapjon a sokszínűség tisztelete, a másként, a sokféleképp gondolkodás elfogadása.